A régi város (Manchester by the Sea, 2016) – Filmkritika

4357

A régi város (Manchester by the Sea, 2016) – Kritika

A régi város történetét egy sorban le lehet írni: egy végtelenül depressziós nagybácsinak hirtelen gondot kell viselnie megárvult unokaöccséről, miközben próbálja feldolgozni bátyja halálát és a múlt kísértetei is gyötrik. Mi, nézők sokszor láttunk már hasonlót, egy tipikus hollywoodi filmben a mogorva nagybácsi szíve meglágyul, és a kezdetben kezelhetetlen kamaszfiúval egyre közelebb kerülnek a vattacukros happy endhez.

De nem ebben a filmben.

 

A régi város (Manchester by the Sea, 2016) – Filmkritika

A régi város nem egy szokványos szerkezetű film

A régi város ugyanis nem egy szokványos szerkezetű film. A film elején látjuk a főszereplőt, a karbantartóként dolgozó Lee Chandler-t (Casey Affleck), ahogy gépiesen, mosolytalanul végzi munkáját, küzd a lakók már-már komikusnak ható problémáival és bizony visszaszól nekik, ha nagyon felidegesítik. A nap végén elmegy inni, és ott a bárban már biztosan tudjuk, hogy itt nem csak egy kissé aszociális ember történetét látjuk, valami komoly baj van, mert ennek az embernek a tekintette halott.

Azután megérkezik a telefonhívás, ami elindítja az események láncolatát. Lee-nek vissza kell térnie a városba, ahol egykor élt, mivel meghalt a bátyja. Miközben próbálja a temetést intézni, a kamasz unokaöccséről gondot viselni, folyamatosan villannak be az emlékképek a régi életéről, és a néző egyre kíváncsibb lesz, hogy vajon mi történhetett, mitől változott meg ennek az embernek a sorsa.

Bár témája miatt lehetne rendkívül nyomasztó a film, de a Jackie-vel ellentétben (Jackie-kritika), történnek komikus események, amitől teljesen életszerűvé válik a film. Mi is meglepődtünk, hányszor nevetünk fel hangosan a mozi nézőseregével együtt a kamasz fiú esetlen szerelmi életén, a kisvárosi figurák tipikus húzásain.

Hasonlóan az élethez, tragikomikus események váltják egymást a filmben, miközben valódi és őszinte kapcsolatokat, emberi megnyilvánulásokat láthatunk.

A kevésbé híres Affleck fivér nagyon jól játssza a szerepét. De az alakítása nem volt olyan nagy bravúr, mint például Andrew Garfieldé, akinek A fegyvertelen katonában egy magához képest teljesen más karaktert kellett eljátszania. A film végén az előttünk ülőből hangosan ki is csúszott: „Ezért kapott Affleck Oscar-díjat?” Jogos a kérdés.

A régi város (Manchester by the Sea, 2016) – Filmkritika

Casey Affleck élete alakítását láthatjuk a filmben

A film közben végig azon gondolkodtam, talán azért illik hozzá ennyire a szerep, mert köztudott alkoholfüggősége miatt valószínűleg az életben is átélhetett hasonló lecsúszottságot, ürességet és ebből tudott meríteni.

Egy pillanatra sem estünk ki A régi város hangulatából, végig nagyon hiteles volt a játéka.

Az Akadémia úgy ítélte, hogy ezért jár neki a legjobb férfi főszereplő díja, amivel vitatkozni lehet, (szerintem is inkább Garfield vagy Viggo Mortensen érdemelte volna meg az aranyszobrot – utóbbi a Fantasztikus Kapitányért), de Affleck is tényleg nagyon jól játszott.

A forgatókönyvért kapott díj azonban abszolút megérdemelt, az érzelmek teljes skálája átfut az emberen, miközben ezt a filmet nézi, a dialógusok is igazán életszerűek, a film ugyanis tényleg nagyon jól van megírva, bármennyire is kemény sorsokat lát az ember, végig nagyon közel érzi őket magához, együtt sír és nevet a szereplőkkel. Ritka az olyan film, ami nem sablonos, őszinte és jól tud egyensúlyozni az élet apró örömei és a kőkemény gyász között. Nem bagatellizálja el, hogy bizony vannak feldolgozhatatlan események az ember életében.

A régi város (Manchester by the Sea, 2016) – Filmkritika

Ritka az olyan film, ami nem sablonos, őszinte és jól tud egyensúlyozni az élet apró örömei és a kőkemény gyász között

A mellékszereplők is zseniálisak, Afflecknek a szintén Oscarra jelölt Michelle Williamsszel van egy egyébként, rövid közös jelenete, amit az ember egy hamar biztos nem felejt el. Aki látta a Tiszta szívvel foci (Friday Night Lights) című sorozatot, az örökké szeretni fogja Taylor edzőt (Kyle Chandler) bármiben is játsszon, és a fiatal Lucas Hedges is meggyőzően alakította a fiatal kamaszt, aki elvesztette édesapját és anyja igazából sosem volt.

A régi város című filmnek különlegessége még, hogy nem szokványos képekkel operál, a kamera néha szokatlanul közel hozza a szereplők arcát, amitől még közelebb kerülnek az események a nézőhöz, vagy váratlanul vált az óceánparti kisváros hangulatos utcaképére.

A címszereplő város, Manchaster-by-the-Sea egyébként egy létező hely Massachusetts államban, és egy izgalmas hátteret nyújt ennek a nagyszerű, gyönyörűen fényképezett produkciónak.

A régi város (Manchester by the Sea, 2016) – Filmkritika

Ha valaki egy kiemelkedően jó, ugyanakkor realista filmdrámát nézne, annak ajánljuk

A filmzene pedig kifejezetten érdekes. Egy modern filmhez képest elég szokatlan, hogy rengeteg komolyzene hangzik el. Nehezen lehet eldönteni, hogy ez jó vagy rossz. De az egész biztos, hogy sokáig emlékezetes marad.

Ha valaki egy kiemelkedően jó, ugyanakkor realista filmdrámát nézne, annak ajánljuk. Felnőtteknek.

Szerző: skate

A régi város (Manchester by the Sea, 2016) – Kritika A régi város történetét egy sorban le lehet írni: egy végtelenül depressziós nagybácsinak hirtelen gondot kell viselnie megárvult unokaöccséről, miközben próbálja feldolgozni bátyja halálát és a múlt kísértetei is gyötrik. Mi, nézők sokszor láttunk már hasonlót, egy tipikus hollywoodi filmben a mogorva nagybácsi szíve meglágyul, és a kezdetben kezelhetetlen kamaszfiúval egyre közelebb kerülnek a vattacukros happy endhez. De nem ebben a filmben.   A régi város nem egy szokványos szerkezetű film A régi város ugyanis nem egy szokványos szerkezetű film. A film elején látjuk a főszereplőt, a karbantartóként dolgozó Lee Chandler-t (Casey Affleck), ahogy gépiesen, mosolytalanul végzi munkáját, küzd a lakók már-már komikusnak ható problémáival és bizony visszaszól nekik, ha nagyon felidegesítik. A nap végén elmegy inni, és ott a bárban már biztosan tudjuk, hogy itt nem csak egy kissé aszociális ember történetét látjuk, valami komoly baj van, mert ennek az embernek a tekintette halott. Azután megérkezik a telefonhívás, ami elindítja az események láncolatát. Lee-nek vissza kell térnie a városba, ahol egykor élt, mivel meghalt a bátyja. Miközben próbálja a temetést intézni, a kamasz unokaöccséről gondot viselni, folyamatosan villannak be az emlékképek a régi életéről, és a néző egyre kíváncsibb lesz, hogy vajon mi történhetett, mitől változott meg ennek az embernek a sorsa. Bár témája miatt lehetne rendkívül nyomasztó a film, de a Jackie-vel ellentétben (Jackie-kritika), történnek komikus események, amitől teljesen életszerűvé válik a film. Mi is meglepődtünk, hányszor nevetünk fel hangosan a mozi nézőseregével együtt a kamasz fiú esetlen szerelmi életén, a kisvárosi figurák tipikus húzásain. Hasonlóan az élethez, tragikomikus események váltják egymást a filmben, miközben valódi és őszinte kapcsolatokat, emberi megnyilvánulásokat láthatunk. A kevésbé híres Affleck fivér nagyon jól játssza a szerepét. De az alakítása nem volt olyan nagy bravúr, mint például Andrew Garfieldé, akinek A fegyvertelen katonában egy magához képest teljesen más karaktert kellett eljátszania. A film végén az előttünk ülőből hangosan ki is csúszott: „Ezért kapott Affleck Oscar-díjat?” Jogos a kérdés. Casey Affleck élete alakítását láthatjuk a filmben A film közben végig azon gondolkodtam, talán azért illik hozzá ennyire a szerep, mert köztudott alkoholfüggősége miatt valószínűleg az életben is átélhetett hasonló lecsúszottságot, ürességet és ebből tudott meríteni. Egy pillanatra sem estünk ki A régi város hangulatából, végig nagyon hiteles volt a játéka. Az Akadémia úgy ítélte, hogy ezért jár neki a legjobb férfi főszereplő díja, amivel vitatkozni lehet, (szerintem is inkább Garfield vagy Viggo Mortensen érdemelte volna meg az aranyszobrot – utóbbi a Fantasztikus Kapitányért), de Affleck is tényleg nagyon jól játszott. A forgatókönyvért kapott díj azonban abszolút megérdemelt, az érzelmek teljes skálája átfut az emberen, miközben ezt a filmet nézi, a dialógusok is igazán életszerűek, a film ugyanis tényleg nagyon jól van megírva, bármennyire is kemény sorsokat lát az ember, végig nagyon közel érzi őket magához, együtt sír és nevet a szereplőkkel. Ritka az olyan film, ami nem sablonos, őszinte és jól tud egyensúlyozni az élet apró örömei és a kőkemény gyász között. Nem bagatellizálja el, hogy…

Értékelés

Színészi alakítás - 95%
Tartalom - 95%
Látványvilág - 90%
Dráma - 95%
Filmezzünk.hu - 95%
IMDB - 80%
Rotten Tomatoes - 96%

92%

User Rating: Be the first one !
92

Article Tags: · · · · · · · · · ·

Hozzászólások

Írj hozzászólást!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Filmezzünk!

Filmezzünk!

Nox App Player Download