Út a királyi operába – Filmkritika (Yuli) 2019

640

Út a királyi operába – kritika

“Fiam… itt Kubában mindenki egy helyben toporog, de Te akkora tehetség vagy, hogy neked követned kell a csillagokat!” Kritika: Bruce

Út a királyi operába - kritika

Nyitó kép: A kubai állami balettintézet… Az Út a királyi operába az afroamerikai Carlos Acostáról, egy olyan korszakos balettzseniről szól, aki nem is akart az lenni. Egyedül apja kitartó unszolása, akaratossága, és különös szeretete hozta el számára a világraszóló ismertséget és sikert, így a kubai Billy Elliot generációjának egyik legkiemelkedőbb balett művésze lett, kire egész Kuba büszkeséggel tekint. Paul Laverty forgatókönyve Acosta saját memoárjai, a 2007-es No Way Home című emlékiratai alapján készült.

Carlos Acosta ugyanolyan utcagyerek volt, mint oly sokan anno az 1980-as években Havannában. Ha vicces akarnék lenni, azt mondhatnám: olyan szegény családban nevelkedett a kis Carlos, hogy a tó partján ülve szinte neki dobálták a száraz kenyeret a kacsák. 🙂 Érdeklődését csupán a tánc és a foci kötötte le igazán, melyet a havannai utcákon gyakorolt, a többi kis haverjával egyetemben. Apja már akkor látta benne a tehetséget, és rögtön beíratta a kubai állami balettiskolába, mely az egyedüli lehetőséget nyújtotta a kis Yulinak. Csak apja hívta így, hisz a családban régmúltra visszavezethető története volt ennek a névnek.

Út a királyi operába - kritika

Szóval a sikerek nem jöttek gyorsan, és a kitartósággal is hadilábon álló kis Carlos rendre kimaradozott az iskolából , amivel kiváltotta édesapja dühét. Hála azonban apjának, kitartó segítségével megóvta az utcai élet veszélyeitől és 16 évesen fölényesen megnyerte a lausanne-i balettversenyt, ami rengeteg ajtót kinyitott számára. Egy olyan európai fővárosba került – Londonba –, mely abszolút idegen volt számára. Szerződést kapott a londoni Royal Balletbe. Természetesen a fiatal Acosta nehezen tudott megbékélni a szinte mindig esős és zordnak tűnő modern londoni élettel, és egy félresikerült próbán – rosszul lépve – eltörte bokáját. Így adódhatott neki egy kis idő, hogy meglátogassa az otthoniakat, de olyan nagymértékű volt a honvágya-hazaszeretete, hogy elgondolkodott azon, hogy befejezi pályafutását.

Ha akkor és ott nincs mellette szeretett balett-tanára, bizony Yuli eltűnt volna a süllyesztőben… de nem így lett. Összeszedte magát és belátta – bár soha nem akarta –, hogy neki a tánc és a balett az élete. Ami ezután történt az már történelem. Szinte a csodával határos volt, amikor az első színes bőrű magántáncosának címével eljátszhatta a világhírű Rómeó szerepét.

Út a királyi operába - kritika

A mű erőssége a tizenéves újonc Acosta (Edlison Manuel Olbera Núnez) és teherautó-sofőr édesapja, Pedró (Santiago Alfonso), az Út a királyi operába érdekességét az ő kemény viszonyuk nyújtja. Oly erős energiával rendelkezik különös kapcsolatuk, mely a film első felének akkumulátora. Három szereppel mutatja be a film Acostát: a kiskorú, a fiatal és a jelenkorú Yuli jelenik meg a történetben. A ritmus és az ösztön pont úgy viszi előre az életben a fiatal Yulit, ahogy öröm nézni a kubai export híres termékét, Gloria Estefant-t is. Mintha a kubaiakban utat törne magának a bennük szunnyadó igaz tehetség és lehetőség, ha egyszer megérzik.

A nyugodt és élénk, ravasz de pimasz kiskorú Núnez olyan fantasztikus energiákkal mutatja be a gyermekkort, hogy szinte kiegyensúlyozatlanul adja át a stafétabotot a fiatalkor képviselőjének, a néha kevésbé dinamikus és helyenként szürke játékkal rendelkező Keyvin Martineznek.

Két idősíkban fut a történet. Az egyikben a fiatalkori Yuli felnövésének és férfivá válásának történetét ismerjük meg a balett szeretetével és annak minden hátrányával. A másik idősíkot – ami a jelent ábrázolja – az önmagát játszó Acosta tárja elénk egy olyan kubai balettelőadás keretében, mely az Ő életét igyekszik bemutatni, a művészet nyelvezetén. A küzdeni akarás, a szegénynegyedből való kitörés mutatja meg, hogy az emberben lévő rejtett tehetség mekkora utat járhat be. Sok balettáncos sokkal több gyakorlással és kétszer ekkora akaraterővel is csak ennek a művészeti ágnak az előszobájába kerülhet.

Út a királyi operába - kritika

Persze nem csak ehhez kell hatalmas erő. Az egész család életének megalkuvása is szükséges volt ahhoz, hogy Carlos világhíres legyen. Lehet, hogy az apai szigor néhol indokolatlanul kegyetlennek tűnik a filmben, de – gyakorló apaként is úgy hiszem – szükséges volt ahhoz, hogy a gyermek megértse, csak így lesz az életben egy olyan ember, aki az álmait megvalósíthatja. Számomra a jelenkori idősíkban bemutatott balett volt a mű unalmasabb része.

Még a művészet eszközeivel, a fény és árnyék játékával bemutatott test látványával sem tudott a mese kiteljesedni, pedig egyértelműen adta tudtunkra a tánc igazi dinamikáját.

Szépen átgondolt, ambiciózus történetmesélési gyakorlatnak lehettünk szemtanúi, melyet a spanyol direktor, Iciar Bollain készített, de nagy volt a kontraszt ilyen szempontból a két sík közt. Ha összehasonlítanám az angol Billy Eliottal, érdekes, hogy a Yuli pont ellentétesen láttatja a baletthez való viszonyt. Amíg itt mindenki támogatja a fiatal és tehetséges Acostát, addig csak pont Ő az aki – hogy saját nyelvezetén írjam le – „köcsögnek” tartja önmagát a haverok előtt, addig az angol társadalomban az egész család ellenzi a fiatal Billy baletthez fűződő szenvedélyes viszonyát, csak a címszereplő nem.

Út a királyi operába - kritika

Noha Carlosnak vannak lánytestvérei is, azok a háttérbe szorulnak, és bizony egy kemény, erős férfi központú narratívával rendelkezik a film. Kitűnően és egyben karizmatikus képekkel meséli a kubai élet sokféle dicsőségét, és a vele együtt járó rendszer elnyomását is. Egy olyan showbiztos storyt kapunk a Yuli-ban, melyben Carlos Acosta saját stílusában megcsillogtatja a család, az áldozathozatal, a férfiasság, a fekete identitás, a száműzetés, és az ezzel járó balettművészet embert formáló erejét.

Az Út a királyi operába nem egy balettdokumentum, hanem egy olyan főtáncost mutat be, aki az első fekete Rómeóként léphetett fel az angol királyi Royal Ballet-ban.

Hogy miért ajánlom megnézésre a filmet? Mert néha még Én is csak bambultam és leblokkoltam a balettképeken, mint a reflektorba bambuló kóbor kandúrcica:). Mert eddig nem sokat tudtam Carlos Acostáról, de ha valaki megkérdezné, hogy milyennek találtam a filmet, akkor annak ellenére, hogy nem az Én műfajom a balett, kellemes élménnyel távoztam az előadásról, és boldogan, erős képekkel tarkítva tudnék mesélni erről a csodálatos fiúról… Záró kép: A kubai állami balettintézet… de már olyan büszkén lobogó hatalmas Yuli-feliratú zászlókkal feldíszítve!

Kritika: Kovács Ferenc # Bruce

A filmtörténet 10 legjobb táncos filmje

Út a királyi operába - kritika "Fiam… itt Kubában mindenki egy helyben toporog, de Te akkora tehetség vagy, hogy neked követned kell a csillagokat!" Kritika: Bruce Nyitó kép: A kubai állami balettintézet… Az Út a királyi operába az afroamerikai Carlos Acostáról, egy olyan korszakos balettzseniről szól, aki nem is akart az lenni. Egyedül apja kitartó unszolása, akaratossága, és különös szeretete hozta el számára a világraszóló ismertséget és sikert, így a kubai Billy Elliot generációjának egyik legkiemelkedőbb balett művésze lett, kire egész Kuba büszkeséggel tekint. Paul Laverty forgatókönyve Acosta saját memoárjai, a 2007-es No Way Home című emlékiratai alapján készült. Carlos Acosta ugyanolyan utcagyerek volt, mint oly sokan anno az 1980-as években Havannában. Ha vicces akarnék lenni, azt mondhatnám: olyan szegény családban nevelkedett a kis Carlos, hogy a tó partján ülve szinte neki dobálták a száraz kenyeret a kacsák. 🙂 Érdeklődését csupán a tánc és a foci kötötte le igazán, melyet a havannai utcákon gyakorolt, a többi kis haverjával egyetemben. Apja már akkor látta benne a tehetséget, és rögtön beíratta a kubai állami balettiskolába, mely az egyedüli lehetőséget nyújtotta a kis Yulinak. Csak apja hívta így, hisz a családban régmúltra visszavezethető története volt ennek a névnek. Szóval a sikerek nem jöttek gyorsan, és a kitartósággal is hadilábon álló kis Carlos rendre kimaradozott az iskolából , amivel kiváltotta édesapja dühét. Hála azonban apjának, kitartó segítségével megóvta az utcai élet veszélyeitől és 16 évesen fölényesen megnyerte a lausanne-i balettversenyt, ami rengeteg ajtót kinyitott számára. Egy olyan európai fővárosba került – Londonba –, mely abszolút idegen volt számára. Szerződést kapott a londoni Royal Balletbe. Természetesen a fiatal Acosta nehezen tudott megbékélni a szinte mindig esős és zordnak tűnő modern londoni élettel, és egy félresikerült próbán – rosszul lépve – eltörte bokáját. Így adódhatott neki egy kis idő, hogy meglátogassa az otthoniakat, de olyan nagymértékű volt a honvágya-hazaszeretete, hogy elgondolkodott azon, hogy befejezi pályafutását. Ha akkor és ott nincs mellette szeretett balett-tanára, bizony Yuli eltűnt volna a süllyesztőben… de nem így lett. Összeszedte magát és belátta – bár soha nem akarta –, hogy neki a tánc és a balett az élete. Ami ezután történt az már történelem. Szinte a csodával határos volt, amikor az első színes bőrű magántáncosának címével eljátszhatta a világhírű Rómeó szerepét. A mű erőssége a tizenéves újonc Acosta (Edlison Manuel Olbera Núnez) és teherautó-sofőr édesapja, Pedró (Santiago Alfonso), az Út a királyi operába érdekességét az ő kemény viszonyuk nyújtja. Oly erős energiával rendelkezik különös kapcsolatuk, mely a film első felének akkumulátora. Három szereppel mutatja be a film Acostát: a kiskorú, a fiatal és a jelenkorú Yuli jelenik meg a történetben. A ritmus és az ösztön pont úgy viszi előre az életben a fiatal Yulit, ahogy öröm nézni a kubai export híres termékét, Gloria Estefant-t is. Mintha a kubaiakban utat törne magának a bennük szunnyadó igaz tehetség és lehetőség, ha egyszer megérzik. A nyugodt és élénk, ravasz de pimasz kiskorú Núnez olyan fantasztikus energiákkal mutatja be a gyermekkort, hogy szinte kiegyensúlyozatlanul adja át a stafétabotot a fiatalkor képviselőjének, a néha kevésbé dinamikus és…

Értékelés

Színészi alakítás - 82%
Történet - 73%
Hangulat - 79%
IMDB - 71%
Rottentomatoes - 93%
Filmezzünk.hu - 79%

80%

User Rating: Be the first one !
80

Article Tags: · · · · · · · ·

Comments are closed.

Filmezzünk!

Filmezzünk!

Nox App Player Download