76 éves korában elhunyt a Palacsintás király Éliás királyfija, Balázsovits Lajos

Hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után hetvenhat éves korában hunyt el a Balázs Béla-díjas, a Nemzet Színészének is megválasztott színművész. Amikor 1973-ban bemutatták A palacsintás királyt, akkor még mindössze csak 27 éves volt. Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színész, színházi rendező és színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja volt.

Középiskolásként, szülővárosában a Landler Jenő (ma Batthyány Lajos) Gimnázium, Harkány László vezette színjátszókörében kezdett el színházzal foglalkozni. 1965-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. Főiskolásként már 1968-tól szerepelt a Madách Színház előadásain, diplomás, pályakezdő színművészként 1969-től ennek a színháznak tagja volt.

Az 1970-es évek elején Balázsovits Lajos előtt a nemzetközi karrier lehetősége is megcsillant. A világhírű olasz rendező, Luchino Visconti szemelte ki Tadzio szerepére akkoriban készülő új filmje, a Halál Velencében (1971) számára. A Mester Budapestre is ellátogatott, hogy találkozzon a magyar színésszel, ám a szerepet végül a korban Tadzio figurájához közelebb álló svéd Björn Andrésenre osztotta. Visconti azonban nem felejtkezett el a tehetséges magyar színészről, és állítólag az ő befolyásának köszönhető, hogy Balázsovits megkapta a tibeti jógiról, Milarepáról készült olasz film főszerepét. Partnere a kitűnő olasz karakterszínész, Paolo Bonacelli volt.

A legfiatalabb korosztály is megismerhette és megkedvelhette Balázsovits Lajost olyan gyerekfilmeknek köszönhetően, mint Palásthy György Hahó, a tenger! (1971) című rendezése, melyben apát játszott, és a Televízió számára forgatott A palacsintás király (1973), amelyben Éliás királyfi bőrébe bújt.

Folytatódott alkotói együttműködése Jancsó Miklóssal is. A 19. századi agrárszocialista mozgalmak idején játszódó Még kér a népben (1972) egy fiatal tisztet játszott. A film az 1972-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját.

Színházi pályafutása mindeközben szintén jelentős, 1974-től a Vígszínház, 1979-től a Mafilm társulatához tartozott. 1982-től 1990-ig ismét a Madách Színház művésze. 1989-ben a Szegedi Nemzeti Színházban vendégszerepelt, illetve rendezett is. 1991-ben a Nemzeti Színházhoz szerződik, 1992-től a 2012-ig a budapesti Játékszín igazgatója volt, amelynek éléről húsz év után távoznia kellett, mert a színházat magánkézbe adták.

1969-ben elnyerte a magyar filmszemle díját, 1982-ben Balázs Béla-díjat, 1987-ben érdemes művész címet, 2015-ben Örökös Tagságot kapott a Halhatatlanok Társulatában. Felesége Almási Éva Kossuth-díjas színésznő, a nemzet színésze, lányuk, Edit, szintén a színészi pályát választotta. Balázsovits Lajos 76 éves volt. Nyugodjék békében.

Megolvad a szíved ezen a ritka felvételen: íme a Szeretet Himnusza Jávor Pál előadásában

(Via papageno.hu)

Article Tags: Balázsovits Lajos · Éliás királyfi · featured · Palacsintás király