Ragadozó városok (Mortal Engines, 2018) [Kritika]

2056

Ragadozó városok – Kritika

Ismét egy újabb könyvadaptációval állunk szemben. A Ragadozó városok a Philip Reeve 2001-ben kiadott, azonos című könyve került terítékre. A producer nem kisebb ember, mint a Gyűrűk ura és a Hobbit trilógia, King Kong alkotója, Peter Jackson. A rendezői székben pedig az a Christian Rivers foglal helyet, aki a 2005- ös Jackson féle King Kong vizuális effektjeiért Oscar díjat kapott.

Ragadozó városok (Mortal Engines, 2018) - Előzetes

A történet szerint valamikor a 21. században egy világméretű quantum háború következtében darabjaira szakad a föld. Több évezreddel később a megmaradt városokat a későbbiekben úgy építették újjá, hogy mozgó járműként szolgált, amik komoly haditechnikával, fegyverekkel voltak felszerelve és a nagyobbak bekebelezték a kisebbeket. Az egyik ilyen ragadozó város London, ahol a közkedvelt régészprofesszor, Thaddeus Valentine (Hugo Weaving) egy új energia kíséretével próbálkozik az életben maradáshoz. Természetesen ez csak a látszat, mert célja áttörni a keleti kaput és leigázni az ottaniakat, átvenni az irányítást a föld többi városai felett. Na de ez nem megy olyan könnyen.

Egy fiatal lázadó, bizonyos Hester rátámad a tömegben, és kis híján megöli. Régészünk túléli, de gyilkosa megmenekül. Mint később kiderül, kettőjüknek sötét titkot őriz a múltjuk és ez nagy befolyással lesz az egész jövőre nézve. Segítője is akad Hesternek, pont az a személy, aki megakadályozza a gyilkosságot. Akaratlanul, de közös cél által vezérelve összefognak. Kalózok, lázadók, ellenállók, barátok, bosszútól fűtött robot keresztezik útjukat. Honnan ismerős ez? Na jó, nem lövöm le a poént.

Ragadozó városok (Mortal Engines, 2018) [Kritika]

Hamar le fog esni mindenkinek a fő probléma a Ragadozó városok című produkcióval. A rendező abból a szempontból viszont jól nyúlt hozzá a könyvhöz, hogy iszonyat erősen kezd a film. Izgalmas, hangulatos. A képi megjelenítés tökéletesen lett kivitelezve. Ahogy az aláfestő zenék a jeleneteknél. Ami még pozitívnak mondható, az a színészek sokszínűsége és játékaik. Öröm volt látni, hogy a főszereplők nem a dögös csajból és a sármos, izmos pasasból álltak. Sajnos összességében a film elég kiszámítható.

Az alapstory ütött volna, ha ezen a vonalon haladnak, de így, hogy nem csak utaltak, hanem bizonyos jeleneteket egy az egyben vettek át, az kiábrándító és itt-ott nevetségesnek hatott.

Hugo Weawing (Mátrix, Gyűrűk ura, Hobbit) mint fő gonosz fantasztikus alakítást nyújt. Ismét. Talán napjaink egy legjobb karakterszínésze. Jelen moziban se hazudtolja meg önmagát, tehetségét. Elmondható ez a mozi műfajában még talán kevésbé ismert, de a Da Vinci démonai sorozatból megjegyezhető Hera Hilnarsdóttir izlandi születésű színésznőről, aki Hester Shawt játssza. Ugyancsak kellemes meglepetés volt ismét látni (még ha nem is teljes emberi mivoltában) Stephen Langot, aki egy Sikoly nevű hibridet alakított nagyszerűen. Persze voltak most is kevésbé jó színészi játékok, mint a Bavist alakító Ronan Raftery. Karaktere szinte felesleges volt.

Ragadozó városok (Mortal Engines, 2018) [Kritika]

Nem. Nem kaptunk egy különleges produkciót. Nem fog kasszákat dönteni a Ragadozó városok. Ez is biztos. Viszont látványt, izgalmat és korrekt színészi játékot igen. Első próbálkozásra egyáltalán nem rossz Mr. Rivers.

//Jordáki Gábor kritika//

A 15 legjobb posztapokaliptikus film, amit látnod kell

Ragadozó városok - Kritika Ismét egy újabb könyvadaptációval állunk szemben. A Ragadozó városok a Philip Reeve 2001-ben kiadott, azonos című könyve került terítékre. A producer nem kisebb ember, mint a Gyűrűk ura és a Hobbit trilógia, King Kong alkotója, Peter Jackson. A rendezői székben pedig az a Christian Rivers foglal helyet, aki a 2005- ös Jackson féle King Kong vizuális effektjeiért Oscar díjat kapott. A történet szerint valamikor a 21. században egy világméretű quantum háború következtében darabjaira szakad a föld. Több évezreddel később a megmaradt városokat a későbbiekben úgy építették újjá, hogy mozgó járműként szolgált, amik komoly haditechnikával, fegyverekkel voltak felszerelve és a nagyobbak bekebelezték a kisebbeket. Az egyik ilyen ragadozó város London, ahol a közkedvelt régészprofesszor, Thaddeus Valentine (Hugo Weaving) egy új energia kíséretével próbálkozik az életben maradáshoz. Természetesen ez csak a látszat, mert célja áttörni a keleti kaput és leigázni az ottaniakat, átvenni az irányítást a föld többi városai felett. Na de ez nem megy olyan könnyen. Egy fiatal lázadó, bizonyos Hester rátámad a tömegben, és kis híján megöli. Régészünk túléli, de gyilkosa megmenekül. Mint később kiderül, kettőjüknek sötét titkot őriz a múltjuk és ez nagy befolyással lesz az egész jövőre nézve. Segítője is akad Hesternek, pont az a személy, aki megakadályozza a gyilkosságot. Akaratlanul, de közös cél által vezérelve összefognak. Kalózok, lázadók, ellenállók, barátok, bosszútól fűtött robot keresztezik útjukat. Honnan ismerős ez? Na jó, nem lövöm le a poént. Hamar le fog esni mindenkinek a fő probléma a Ragadozó városok című produkcióval. A rendező abból a szempontból viszont jól nyúlt hozzá a könyvhöz, hogy iszonyat erősen kezd a film. Izgalmas, hangulatos. A képi megjelenítés tökéletesen lett kivitelezve. Ahogy az aláfestő zenék a jeleneteknél. Ami még pozitívnak mondható, az a színészek sokszínűsége és játékaik. Öröm volt látni, hogy a főszereplők nem a dögös csajból és a sármos, izmos pasasból álltak. Sajnos összességében a film elég kiszámítható. Az alapstory ütött volna, ha ezen a vonalon haladnak, de így, hogy nem csak utaltak, hanem bizonyos jeleneteket egy az egyben vettek át, az kiábrándító és itt-ott nevetségesnek hatott. Hugo Weawing (Mátrix, Gyűrűk ura, Hobbit) mint fő gonosz fantasztikus alakítást nyújt. Ismét. Talán napjaink egy legjobb karakterszínésze. Jelen moziban se hazudtolja meg önmagát, tehetségét. Elmondható ez a mozi műfajában még talán kevésbé ismert, de a Da Vinci démonai sorozatból megjegyezhető Hera Hilnarsdóttir izlandi születésű színésznőről, aki Hester Shawt játssza. Ugyancsak kellemes meglepetés volt ismét látni (még ha nem is teljes emberi mivoltában) Stephen Langot, aki egy Sikoly nevű hibridet alakított nagyszerűen. Persze voltak most is kevésbé jó színészi játékok, mint a Bavist alakító Ronan Raftery. Karaktere szinte felesleges volt. Nem. Nem kaptunk egy különleges produkciót. Nem fog kasszákat dönteni a Ragadozó városok. Ez is biztos. Viszont látványt, izgalmat és korrekt színészi játékot igen. Első próbálkozásra egyáltalán nem rossz Mr. Rivers. //Jordáki Gábor kritika// http://www.filmezzunk.hu/2018/09/10/15-legjobb-posztapokaliptikus-film/

Értékelés

Színészi alakítás - 70%
Látványvilág - 100%
Történet - 60%
Zene - 90%
IMDB - 65%
Rottentomatoes - 27%

69%

User Rating: Be the first one !
69

Article Tags: · · · · · · · · · · · ·

Comments are closed.

Filmezzünk!

Filmezzünk!

Nox App Player Download