Ave, Cézár! – Kritikai sajtóvisszhang

2016. februárjában jutott el Magyarországra az Ave, Cézár! című, sztárokkal telezsúfolt vígjáték. Pontosan 20 nappal az amerikai bemutató után láthattuk meg mi is a hazai mozikban. A 22 milliós büdzsével készült produkció, mindösszesen 11 millióval tudott “csak” nyitni hazájában. A rendező Coen fivérek és a stáb többi tagja ennél valószínűleg többet várt, hiszen az alkotás olyan nevekkel volt beharangozva, mint George Clooney, Josh Brolin, Scarlett Johansson és Channing Tatum.

Röviden a történet: Baird Whitlock (George Clooney) hollywoodi sztár színész, aki az 1950-es években egy filmstúdiónak dolgozik. Most azt kellene kiderítenie, hogy mi történt vele, hiszen egy filmforgatás közben se szó – se beszéd eltűnt.

Lássuk, hogy magáról a produkcióról, ki, mit gondol:

Filmezzünk.hu

“Semmiképpen sem ajánljuk kicsiknek! Ha családoddal, vagy gyermekeddel szeretnéd megnézni, készülj fel rá, hogy a film végén már nem kell elaltatni a kicsiket. Josh Brolin a film főszereplője jól alakítja a nagy befolyással bíró figurát, aki az egyik legismertebb produkciós cég vezetője. George Clooney szinte magát is alakíthatná, hiszen egy sztár színészt játszik. A többi nagy nevű színésztől ne várj sok szerepet a filmvásznon, ugyanis nekik csak 1-2 epizód jelenet jutott. Sajnos a mozi végeztével nagy hiány volt bennem, mivel nem voltak a filmben igazán működő poénok és vicces beszólások sem, amire én picit vártam.”

Channing Tatum a Coen fivérek által rendezett moziban.

Filmtekercs.hu

“Az Ave, Cézár! tele van szokatlan írói-rendezői megoldásokkal. A szálai nem futnak ki katarzisra (sőt, néhány éppen semmiféle kielégítő megoldásra sem), és mellékkarakterekkel zsúfolják tele őket. Sokkal jobban emlékeztet a film a való világ káoszára és narratíva-mentességére, mint a forgatókönyvekre. Az Ave, Cézár! emellett a Technikolort idéző színpompája miatt is különleges. Ezt a világ reális viselkedésébe lehorgonyzott, öntelt alakokkal teli technikolor-komédiát lehetetlen nem a mai Hollywood tükörképének látni. Ebbe a tükörbe ágyazva a színes-játékos-komikus filmecske egyetlen üzenetre fut ki végül: hiába veszi Hollywood oly véresen komolyan magát, semmi sem túl fontos ebben a lüke világban. Legkevésbé a filmek.”

Index

“Az Ave, Cézár!, a Coen testvérek legújabb filmje tök szórakoztató mókázás, de aki az Egy komoly ember vagy a Hollywoodi lidércnyomás súlyosságát várja, az nagyot fog csalódni benne. Persze ha az ember egyáltalán nem vár semmit, akkor is csalódhat, mert az Ave, Cézár! tényleg olyan, mintha a Coenek hobbiból, saját szórakoztatásukra készítettek volna egy filmet. Példa: van benne egy jelenet, amikor Channing Tatum és egy csomó matróz előadnak egy táncjelenetet – valójában egy filmforgatás keretében. A jelenet hosszú percekig tart. Semmi nem magyarázza azt, hogy egyáltalán szükség van-e egy hosszú, Busby Berkeley-mintára koreografált táncjelenetre, azon kívül, hogy aki kitalálta, aki berendezte, aki sminkelte, aki a kosztümöket szerezte, aki megrendezte, aki eljátszotta, aki felvette, és aki összevágta, szóval gyakorlatilag mindenki baromira élvezte. George Clooney mániákusan ostoba karakterként mindig szórakoztató, az volt az Égető bizonyítékban is. Az Esther Williamsre hajazó szerepet Scarlett Johanssonon kívül gyakorlatilag bárki más megkaphatta volna, és az előzetesekkel ellentétben nagyjából 3 jelenetben szerepel. Josh Brolin pedig már a Nem vénnek való vidék óta lassan belesimul a mogorva modorával a Coen-univerzumba.”

Josh Brolin egy nagy produkciós cég vezetőjeként, jól hozza a befolyásos nagymenő szerepét.

Cinestar

“A tesóktól eddig sem állt távol a lazább hangvétel, de most mintha túlságosan elengedték volna magukat és kevésbé törekedtek volna arra, hogy egy erős filmet rakjanak le az asztalra, inkább egy laza ujjgyakorlatot végeztek. Rossznak persze egyáltalán nem rossz, félreértés ne essék. A Coenék ugyanis olyanok, akár Scorsese: kevésbé jó filmjeik leginkább saját magukhoz képest gyengébbek és ezek a filmek is sokkal jobbak, mint más, mezei direktorok legjobb munkái. A legnagyobb probléma az, hogy túl sok mindent akarnak egy filmbe sűríteni és így csupán egy – a Coen fivérekhez képest – mérsékelten vicces jelenetfüzér lett az eredmény. Haragudni persze nehéz rájuk, hisz letettek már ők annyit az asztalra, hogy olykor-olykor megengedjenek maguknak egy ilyen laza mozdulatokkal felskiccelt rutinmunkát.”

(Címlapkép forrása)

//milos//