FOMO - Megosztod, és uralkodsz | Torz erkölcs és hitvány társaság

FOMO – Megosztod, és uralkodsz | Torz erkölcs és hitvány társaság

289

FOMO | Torz erkölcs és hitvány társaság

A film a „mai fiatalok” problémáira igyekszik rávilágítani, illetve a felelősségvállalás témáját körbe járni. A kérdés: vajon sikerült hitelesen bemutatni az online generációt?

FOMO - Megosztod, és uralkodsz (2019) - KRITIKA

A történet szerint a gimnazista Gergőt és barátait, azaz a Falka tagjait három dolog motiválja: a szex, a buli, és hogy az ezekről készült videókat minél többen meg nézzék a netes csatornájukon. A challenge-videóik idővel egyre durvábbá válnak, amikor pedig egy házibuliban Lilla a fiúbanda prédájává válik, egyetlen éjszaka alatt a feje tetejére áll a budapesti fiatalok biztosnak tűnő világa.

A FOMO elején tehát megismerjük a négy srácot, akik egy elit gimnáziumba járnak. Megvizsgálhatjuk mindennapi életüket az iskolában, ezzel együtt pedig cselekedeteik fő motorját: a YouTube-csatornájukat, amire folyamatosan felkerülnek challenge-videók – ezek lényegében arról szólnak, hogy hogyan rángatják bele egymást egyre zűrösebb és felelőtlenebb akciókba. Ami a cselekményt illeti, így történhet meg, hogy Gergő, a főszereplő egy házibuliban találja magát, ahol barátai nyomásának hatására megerőszakolja az öntudatlanra részegedett osztálytársát. Az egészet persze – az este többi gusztustalan, kiábrándító és dekadens eseményével együtt – felveszi a telefonjával. Az események után a videó természetesen felkerül a netre, emiatt a lányt elkezdik terrorizálni a különböző közösségi oldalakon, aminek következtében szégyenében elmenekül. A dolgok persze hamar kitudódnak: pár előkerült videó és kép után Gergő is bajba kerülhet.

És itt jelenik meg a film legérthetetlenebb aspektusa: miután a lány édesapja tudomást szerez a zaklatásról, nem a rendőrséghez fordul, hanem csak ki akarja rúgatni az iskolából lánya megerőszakolóját.

Végül a két szülő higgadtan megegyezik az igazgatóval: a fiúnak fél évet halasztania kell, aztán jelessel végezhet a suliban. ezek után Gergő úgy dönt, barátaival bejárja Budapestet, hogy megkeressék az eltűnt lányt, és megoldják a megoldhatatlan helyzetet, amit a lány életében már nem lehet meg nem történtté tenni. A történetmesélési csavar azonban ellentétbe kerül a rendező alapvető motivációjával, hiszen a célja pont az lenne, hogy ez a valóságban ne történhessen meg. Akkor viszont miért kell a film végére úgy érezni a nézőnek, hogy igazából Gergő is áldozat? Mi az üzenet? Miért akar bárki relativizálni ilyen súlyos tetteket? A filmben az egyetlen központi cselekmény és az alapkonfliktus maga a nemi erőszak, ami szerintem alapból logikailag ellentmondásos, hiszen nincs olyan mértékű társadalmi nyomás, amiben az ember elvesztené a szabad akaratát – főleg nem, ha ezt a nyomást három infantilis kamasz reprezentálja. És nincs az a mennyiségű alkohol, ami után „bulinak” vagy „jó ötletnek” tűnik megerőszakolni egy magatehetetlen, tudatvesztett lányt.

FOMO - Megosztod, és uralkodsz (2019) - KRITIKA

A FOMO dinamikusan indul, egymást váltják a közeli képek, vibráló vágással, ami lendületet ad a jeleneteknek. A bevágott mémvideók tényleg izgalmasak egy fiatal számára. A jelenetek egy része telefonos kamerával lett rögzítve, ami által igyekszik realisztikusabban láttatni az eseményeket. Az még a kisebb baj, hogy ez nincs koncepcióba ágyazva, teljesen összefüggéstelenül váltakoznak a kamerás és telefonos felvételek. A nagyobb baj az, hogy úgy általában dramaturgiai szempontból sincs erős koncepciója a sztorinak. Ezek elnézhetőek lennének, ha a történet és a párbeszédek elég érdekesek és jól kidolgozottak volnának. A karakterek viszont kétdimenziós sztereotípiák, a dialógusok igencsak egyszerűek és semmitmondóak, a cselekményt az esetek többségében nem viszik előre. Tele van klisékkel, amik mind zseb-társadalomkritikát próbálnak képviselni, elképesztően felszínesen. Rasszista taxisofőr, Trianonon kesergő idős emberek – és persze a mű nem mellőzi a polkorrekt utalásokat sem.

A szereplőket azzal akarják antipatikusabbá tenni – ha a hajléktalanok megalázása és a nemi erőszak nem lenne elég –, hogy homofóbnak, szexistának, rasszistának vannak meg alkotva, sőt még a környezettudatosságot is lenézik.

A másik probléma, hogy a film a Z generációsyoutuber-kultúrát (is) igyekszik ábrázolni, de információim szerint egy olyan témájú csatorna sem létezik Magyarországon, ami bármi hasonlót képviselne a FOMO-ban látottakhoz. Magyarországon a legdurvább challenge-videó a rettentő érdekes „Mi van a táskámban”-kihívás, amiben a videós – meglepő módon – beszámol a táskája tartalmáról. Leginkább Amerikában vannak hasonló tematikájú csatornák, ahol egymást provokálják a videósok (például Logan Paul, Jake Paul). És ha már Amerikánál tartunk, ez a film sem nélkülözi az újgenerációs magyar filmek amerikanizált mirelitvilágát, ahol az anyuka sárgarépát majszolva gratulál gyermekének, amiért felvették egy amerikai biznisziskolába, az apuka pedig Tom Bradyről tanítja gyerekét és feleségét.

FOMO - Megosztod, és uralkodsz (2019) - KRITIKA

A FOMO-ban sajnos túlzottan is leegyszerűsített nyelvezetet használnak a fiatalok, aminek központi, ám funkcióval nem rendelkező része a káromkodás. ,,Pont, mint a valóságban” – mondhatná az olvasó, de a drámának minden esetben koncentrált dialógust kellene tartalmaznia, ami valóságszerű, de valóban mélyebb jelentéssel rendelkezik. Itt sajnos végig a felszínt kapargatjuk: a két főszereplő például az egyik legfontosabb jelenetben szappanoperát megszégyenítő egyszerűséggel beszélget a francia bulldogokról – az emberek is ,,aranyosak akarnak lenni, nem pedig normálisak”. Hiteles. Mély.

A film megpróbál árnyaltan foglalkozni egy olyan sztorival, amit egészséges lelkületű ember véletlenül sem szeretne „árnyaltabban” látni. Kicsit olyan, mintha az értékvesztett, zuhanó fiatal társadalmi rétegnek a rendező megpróbálna valamiféle határt szabni: az egymás szívatása meg a fékevesztett piálás az belefér, mi is csináltuk, de a nemi erőszak az már sok!

,,Eddig, és ne tovább” – ahogy maga a rendező is nyilatkozott. A film egy olyan lelkiismereti folyamatot próbál bemutatni, amivel egyszerűen nem lehet azonosulni, miközben megmutatja a nézőnek a blőd barátokat, akik egyből áldozathibáztatásba kezdenek – meg amúgy is, ez csak poén. Nem az. A témát fel kell dolgozni, foglalkozni kell vele, de nem ilyen formában. Persze a valódi megoldás egyértelmű lenne: szülői odafigyelés. erről az író-rendező azonban hallgat.

A filmben elcsattanó egyik pofon volt – számomra – a legnagyobb katarzis élmény, az egyetlen tett, amit reálisnak éreztem. Kár a FOMO-ért, mert egy – valóban napjaink társadalmi problémáira reflektáló – dráma is lehetett volna, de ez az alkotás csak cél nélküli és felszínes dialógusokkal operálva, görcsösen igyekszik reálisan bemutatni egy nem létező társadalmi szubkultúrát.

//Kormos Joel//

Denzel Washington: Az Istenbe vetett hitem megadott mindent


Article Tags: · · · · · · · ·

Comments are closed.

Filmezzünk!

Filmezzünk!

Nox App Player Download